Nagyik lapja
Nagyiparadicsom!

Öregségi nyugdíj 2013

Öregségi nyugdíj szabályok egyszerűen és érthetően. Az öregségi nyugdíj megállapításának szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezései határozzák meg. Ennek megfelelően az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor betöltése után jár, de csak akkor, ha az illető magánszemély a fenti törvényben meghatározott szolgálati időt is megszerezte. Tehát két feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie, azaz el kell érni az öregségi nyugdíjkorhatárt és meghatározott szolgálati idővel kell rendelkezni.

 

Az öregségi nyugdíj típusai

Háromféle öregségi nyugdíj típus létezik a társadalombiztosítási rendszerben:

  • öregségi teljes nyugdíj,
  • öregségi résznyugdíj,
  • nők kedvezményes öregségi nyugdíja.

 

Öregségi nyugdíjkorhatár

Az 1952. január 1. előtt született nők és férfiak öregségi nyugdíjkorhatára egységesen a 62. betöltött életév.

Születési év Öregségi nyugdíjkorhatár Nyugdíjba vonulás éve
1952 előtt 62. életév 2013
1952 62,5 életév 2014 - 2015
1953 63 életév 2016
1954 63,5 életév 2017 - 2018
1955 64 életév 2019
1956 64,5 életév 2020 - 2021
1957 65 életév 2022

 

Öregségi teljes nyugdíj

Az a személy jogosult öregségi teljes nyugdíjra, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett, azaz  legalább 20 évig dolgozott biztosítással járó jogviszonyban.

 

Öregségi résznyugdíj

Az a személy jogosult öregségi résznyugdíjra, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, nincs meg a 20 év szolgálati ideje, de legalább 15 év szolgálati időt szerzett, azaz  legalább 15 évig dolgozott biztosítással járó jogviszonyban.

 

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül az a nő jogosult, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Ebben az esetben a jogosultsági időbe beszámít a  terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban,  gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan  fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel  megállapított ápolási díjban eltöltött idő is.

 

 

Az özvegyi nyugdíj:

Az özvegyi nyugdíj feléledése szempontjából az elhunyt házastárs halálakor irányadó korhatárt kell figyelembe venni. Pl. ha egy 1957-ben született férfi felesége 2009-ben hunyt el, az ideiglenes özvegyi nyugdíjat egy évig folyósítják részére, a beszüntetésre ideje 2010. Ekkor az özvegy 53 éves. Az 1957-es születésűek nyugdíjkorhatára 65 év, (2022-ben tölti be) az emelt korhatárig tehát 12 év fog eltelni, az öregségi nyugdíjkorhatárt azonban 10 éven belül kell betölteni ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíj feléledjen. Az átmeneti szabály biztosítja az özvegyi nyugdíj feléledését, mert a feleség halálakor a nyugdíjkorhatár 62 év, amelyet az 1957-es születésű özvegy 10 éven belül (2019-ben) be fog tölteni.
 
 
Előrehozott öregségi nyugdíj:
Férfiak: 2010-ben az 1950-ben, vagy azt megelőzően született férfiak (60 éves, vagy idősebb) mehetnek előrehozott öregségi nyugdíjba, ha van 40 év szolgálati idejük, és nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban. Az előrehozott öregségi nyugdíj igénylése esetén is teljesíteni kell azt a jogosultsági feltételt, hogy EGT- államban, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban sem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban az igénylő.

 Nők: 2010-ben a nők előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 59 év, ezt az életkort az 1951-ben születettek töltik be az év folyamán, de ők a korábban hatályos szabályok szerint 2008-ban, 57 évesen már elmehettek előrehozott öregségi nyugdíjba. Ha akkor nem éltek e jogukkal, azt később érvényesíthetik. A nyugdíjkorhatár felemelése a nők esetében is az 1952-es korosztállyal kezdődik, de az 1952-es és az 1953-as születésű nők 59 évesen - 2011-ben, illetve 2012-ben - előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe, ha van legalább 40 év szolgálati idejük, és sem belföldön, sem külföldön nem állnak biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.

Rokkantsági nyugdíj

Megszüntették a rokkantsági nyugdíjat

A megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvény szerint a rokkantsági nyugdíj 2012-től megszűnik, a megváltozott munkaképességű emberek a következő évtől rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak.

Mivel ezek az  ellátások jövedelempótló jellegűek lesznek, ezért azokat csak akkor állapítják meg, ha  a kedvezményezett az egészségi állapota miatt nem tud  dolgozni. További feltétel még, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 évben legalább 3 évig biztosított legyen a kérelmező személy.

Rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás

A  rehabilitációs ellátás összege a minimálbér 30 és 50 százaléka közötti  mértékű lehet, a rokkantsági ellátás pedig a minimálbér 30 - 150 Rokkantsági nyugdíj:

Jövedelemvizsgálat a jogosultsághoz: Ha a rokkant személy egészségkárosodása korábban keletkezett, mint amikortól az igénylő szolgálati időt szerzett, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételeként előírt keresetcsökkenést a rokkantsági nyugdíj megállapítását megelőző négy naptári havi kereset átlaga alapján kell vizsgálni. Figyelembe kell venni az EGT- államban, illetve a szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személyek esetében a szerződő államban szerzett keresetet is.
/Tny. 36/A. § (3) bekezdés/ 

százaléka között mozoghat.

 

 
Asztali nézet